Az utóbbi években azonban a fejlett ipari országokban a termékenység általános csökkenése tapasztalható. Ez a jelenség a gazdasági és társadalmi okok mellett egyéb okok következménye is. Egy általános egészségügyi vagy nőgyógyászati betegség is a hibás lehet, de kutatások bizonyítoják a spermiumok számának csökkenését is a fiatal férfiak esetében.
Az orvosok az utóbbi években egyre inkább hajlamosak azt feltételezni, hogy a nők fogamzási képességéhez köze van a testsúlynak a teherbeesés tervezett időpontjában. Az orvosok Dél-Karolina vezető kórházában megvizsgáltak 372 nőt, értékelték a testtömegük és a fogamzóképességük kapcsolatát. A projekt vezetője, Dr. William R. Boone, kommentálta a kutatás eredményeit, mondván: "A reproduktív korban levő nőknek, akikben felmerül az anyaság gondolata, figyelniük kell az aktuális testsúlyukra. Az eddigi észrevételeink egyértelműek. Az alacsony testsúlyú és a túlsúlyos nők valószínűsége a teherbeesésre hasonló körülmények között mintegy fele az optimális testsúlyú nőkéhez képest.”
Optimálisnak ugyanakkor az orvosok egy viszonylag széles súlyskálát tekintenek. Body Mass Index (BMI)-ben kifejezve ez a 20,0 kg/m2 és a 28,0 kg/m2 közötti tartomány. Soványnak a 20kg/m2 alatti nőket tekintik, tehát például ha valaki 160 centis magassággal 51 kilónál kevesebbet nyom. Ellenkezőleg, túlsúlyosnak akkor bizonyul az illető, ha 160 centis magassághoz 72 vagy több kiló társul.
A pontos mechanizmus az alacsony vagy magas súly és a fogamzóképesség között még nem világos. Egyes szakértők hajlanak arra a nézetre, hogy a testsúly befolyásolja a legfontosabb hormonok szintjét, és ezáltal blokkolja a termékenységet. Alacsony a zsírmennyiség mellett a nők vérében kis mennyiségű leptin hormon(csak 1994-ben lett felfedezve)kering, amely a szervezet energiaszintjének állapotáról tájékoztatja az agyat. A hormon alacsony szintje megakadályozza a zsírszövet és az agy közötti kommunikációt, ezáltal hátrányosan befolyásolja a szaporodási funkciót. Az agy blokkolja a reprodukciós programot, mert az alacsony energiaellátás mellett jelentősen csökkenti annak valószínűsége, hogy a magzat kihordása nehézségek nélkül zajlik.
Ellenkezőleg, a nagymértékű zsírraktárak a testben kiváltják a nők szervezetének maladaptív metabolikus folyamatait, amelyek a metabolikus szindróma kialakulásához vezetnek. Ez utat nyit számos olyan komoly betegségnek, amelyeket a WHO, az Egészségügyi Világszervezet "krónikus nem fertőző betegség"-ként jelöl meg.
A szervezetben megnő a leptin, az LDL-koleszterin és egyéb anyagok mennyisége, amelyek hosszú távon veszélyt jelentenek. Az elhízott nők teste jelentős mennyiségű energiát bocsát ki a belső környezet szabályozására, és ezért az agy leállítja a szaporodási funkciót. Valószínűleg azért, mert a terhesség az adott helyzetben további, hosszú távú energia-ráfordítást, vagy akár életet veszélyeztető terhet jelenthet.
De nem szükséges ismerni az összes tudományosan bizonyított okot, amely a termékenység csökkenését válthatja ki. Minden nő számára kötelesség a testsúlyára való tudatos figyelés. A mozgás az emberi történelem során mindig "kötelező"volt. A mindennapi élet a test számára teher többletet jelentet, így biztosítva a megfelelő mennyiségű energialeadást. Ma más a helyzet. Az élet bennünket egy képzeletbeli "gipszbe"zár, amiből nekünk kell kiszabadulnunk. A mozgást tudatosan kell programozni. Ha ez hosszú távon nem sikerül, forduljunk szakértőkhöz - fitness tanácsadókhoz és egyéb mozgás - szakemberekhez. Az a nő,aki családot tervez, nem csak a saját életéért, hanem az jövendőbeli gyermeke életéért is felel. Hogy sikeresen eshessen teherbe és szüljön egészséges gyermekeket, a fogamzás előtt tudatosan alakítsa testsúlyát.
FORRÁS:
Fertility and Sterility, 2003, 79:645-646.