Ezen kívül persze még számos egyéb feladatot is ellátnak, de mi leginkább az izomépítésben játszott domináns szerepével foglalkozunk. Minden fehérjét, mely a természetben szinte korlátlan mennyiségben fordul elő, csak néhányszor tíz aminosav alkot. Ezek az alapvető összetevők, amelyek kölcsönös kombinációi a fehérjék óriási sokszínűségét eredményezik. Léteznek aminosavak, amelyeket a szervezet önállóan hozhat létre azok kölcsönös átalakításával - az úgynevezett nem esszenciális aminosavak, és vannak, amelyeket be kell juttatni –ezek az esszenciális aminosavak. Ha a fehérjét minden esszenciális aminosavat tartalmaz, teljes értékű fehérjéről van szó, és ezek állati eredetű fehérjék. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akár egyetlen egy – már nem teljes értékű, többnyire ezek növényi eredetű fehérjék. Amint hiányzik egy esszenciális aminosav, az izom termelődése leáll, s fehérje ebben az esetben az izmok létrehozását nem valósítja meg. A fehérje minőségének értékelése nem csupán az aminosavak teljes mennyisége, hanem azok kölcsönös aránya szerint megy végbe. Az általános nézőpont szerint a legjobb fehérje egyértelműen a tejsavó. A minőségről fojtatott vita ezzel lezárható, azonban egy új kérdés merül fel, a szükséges mennyiség meghatározása távolról sem egyértelmű. Abban egyetértenek a kutatók, hogy a nem sportoló személyek fehérjeszükséglete 0,8g testsúly-kilogrammonként. Ez az a mennyiség, amelynél a fehérjeátalakulás egyensúlyban van a szervezetben – amelynél az izmot sem nem képez, sem nem veszít. Más a helyzet a sportolók, főként a testépítők esetében, amikor a fehérjeszükséglet ennek az értéknek a többszörösére emelkedik. Itt 1,5g és 2,5g fehérjemennyiség szükségeltetik meg testsúly-kilogrammonként. Egy 80 kilós sportoló esetében ez 120 és 200gramm közötti mennyiséget jelent. Ennek bevitele hagyományos étrenddel nehezen megoldható, egyértelmű igény jelentkezik a fehérjealapú táplálékkiegészítőkre.

Forrás: PROMIL – PML a.s.