Ám sokan szívesebben sportolnak a szabadban. Ott már nem lehet biztosítani a stabil környezetet. A sporttevékenység végzésekor meglephet bennünket a szokatlanul meleg időjárás. Sokak számára talán meglepő, de tény, hogy az USA-ban évente a kánikula miatt néhány száz ember veszíti életét. Közvetlenül katasztrofálisnak bizonyult e tekintetben a kánikula Chicagóban 1995-ben. Öt nap alatt a váratlan meleg időjárás 550 halálos áldozatot követelt.

A test edzés közben a belső hőmérsékletét izzadással szabályozza. Szakemberek szerint az izzadság egy csöppje egy teljes fokkal hűti le vérünk egy literét. Az izzadás a terhelés jele, amely a kardiovaszkuláris rendszerre pozitívan hat. Az izzadással elveszített vizet azonban pótolni kell. Nem szabad a szomjúságérzet megjelenéséig várni, hanem fel kell rá készülni már a tervezett testedzés megkezdése előtt, igyunk közben és utána is. Fogyasszunk el három pohár (azaz 400ml) vizet kb. két órával az aktivitás előtt, további 200ml-t közvetlenül előtte, majd igyunk meg további egy-másfél decit húszpercenként a testedzés időtartama alatt és után. Az edzést követően javasolt további fél-egy liter folyadékot elfogyasztani, ezután pedig hagyatkozhatunk a szomjúságérzetünkre.

A folyadékhiány, főleg hőség idején a test dehidratálódását okozhatja, ezt követően pedig túlhevülést idézhet elő. Ez az állapot felszállítás a tevékenység azonnali megszüntetésére, árnyékos, hűvös hely felkeresésére, folyadék és ásványi anyag pótlásra, amelyet a szervezet az izzadás során elveszített. Ebben pedig leginkább a sportolók számára készített izotóniás italok segíthetnek hatékonyan.

Amennyiben késéssel reagálunk az izzadásra, további figyelmeztető jelek jelennek meg – fejfájás, deréktájon libabőr, gyengeség majd ájulásérzet, hányinger, gyors pulzus, aránytalan fáradtság és izomfájdalom. Ezek a jelzések már a belső egyensúly súlyos felborulását demonstrálják, amelyet igazán komolyan kell vennünk. Életveszélyes állapotot jelezhetnek előre, a hő sokkot. Minden tevékenységet szükséges félbeszakítani és azonnal fel kell keresni egy orvost.

A másik szélsőséges esettel a maratonfutás és más igénybevevő sportok alkalmával találkozhatunk. A sportolók sokat és intenzíven isznak. Ez hiponatrémiához, a vér nátriumtartalmának kóros csökkenéséhez vezethet. Az izzadással túl sok nátriumot választ ki a szervezet, és ha folyadékkal ezt nem sikerül pótolni, veszélyesen csökkenhet a nátrium szintje a vérben és az extracelluláris folyadékban. Például 2002-ben, a bostoni maratonon a futók 13%-ánál figyelték meg.

Ha a testedzést rendszeresen edzőteremben végezzük, így tartjuk az izomerőt hosszútávon magas szinten, aggodalom nélkül vehetünk részt a további aktivitások többségében. A szabad ég alatt folytatott, természeti környezetben zajló sportok azonban magasabb figyelmet követelnek. A magas hőmérsékleten végzett testedzés rizikót is rejt, komolyan veszélyeztetheti egészségünket – szélsőséges esetben akár halált is okozva.

FORRÁS: SCHNIRRING, L. (2003): New Hydration Recommendations. Risk of Hyponatremia Plays a Big Role. In.: Physsportsmed, VOL 31 - NO. 7 - JULY 2003.