Mivel az orvostudomány fejlődése megszüntette a legtöbb fertőző betegséget, ma az élve született népesség 90%-a egészségben él 50 évig, és körülbelül 80%-a 65 évig is. De aztán a várható élettartam görbéje meredeken csökken. Hetven évig csak a lakosok 50%-a és nyolcvan évig alig valamivel több, mint 10% marad életben. Tizenöt év alatt tehát az adott generáció elképesztő 70%-a veszíti életét. És ebben vezető szerepet a miokardiális infarktus játszik.

Az előző bekezdésben jelentős pontatlanságot közöltem. Ezt az ötven-hatvan évet nem jó egészségben éljük le. Miközben dolgozni járunk, és sörözni, jó az étvágyunk és nem igazán aggódunk az egészségünk miatt. De az egészség ebben az életszakaszban már komolyan meggyengül. A statisztikák szerint Amerikában 60 a éves korú férfilakosok 50%-a és a nők 60%-szembesül a sarcopeniaval - a veszélyes izomtömeg csökkenéssel. A legújabb statisztikák azt mutatják, hogy a hatvanas évikben járók 40%-a metabolikus szindrómától szenved, ami kaput nyit a cukorbetegség, a rákos megbetegedések és a szívbetegségek megjelenésének. És talán mindenki tisztában van azzal, hogy az elhízás a hatvanasok 60-80%-át érinti. Azonban az idősek életereje általában alacsony, mivel a legtöbb ember szereti a kényelmet, kerülve a fáradságot. Pedig az alacsony életerejű idős személyek mortalitása több, mint kétszerese az erős és teljesítőképes kortársaikéhoz képest.
Egészségünket bármely életkorban befolyásolhatjuk, pozitívan is. Ez azonban, legalábbis kezdetben, nagyon lassan megy. Már fiatalon fontos, hogy tudatosan befolyásoljuk a szívbetegségek összes ismert kockázati tényezőjét. Az első, hogy rendszeres és megfelelő intenzív edzéssel megelőzzük a sarcopenia kialakulását. Szabályozzuk az élelmiszer-bevitelt, hogy elkerüljük a túlsúlyt és az elhízást, a metabolikus szindrómát, diszlipidémiát, diszglikémiát, és a hiperinzulinémiát. És értelemszerűen ki kell zárni az életünkből az összes ismert patogént, mint például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a kábítószer-vagy a túlzott stressz.

Egészségügyi állapotunkat az időskor küszöbén az határozza meg, hogy miként viselkedtünk fiatalon és középkorúan. Ezt a koreai katonák boncolási eredményei is jelezték. Sok 18-22 éves fiatal esetében az orvosok jelentős érkárosodásot állapítottak meg. Texasban Dr. McGill 2000-ben 856, 15-34 év közötti közlekedési baleset, gyilkosság vagy öngyilkosság áldozatává vált személyt boncolását végezte el, amelyek a megfelelő koleszterin frakciókat igazolták. Mindazok, akik dohányoztak, magas vérnyomásban szenvedtek, vagy magas volt a vércukorszintjük, károsodott vérerekkel rendelkeztek.
A jó egészségügyi állapotunk megőrzése érdekében nem elegendő csak a szívbetegségek egyik tényezőjét, mint például a vér koleszterinszintjét ellenőrizni. Az élethez és egészséghez komplex megközelítésre van szükség. És ebben a legfontosabb a megfelelő, hosszú távú fizikai aktivitás, értelmes táplálkozáshoz való hozzáállással kiegészítve.

Kulcsszavak: infarktus, szívizom, a szív, az érzelmek, a kockázati tényező, egészség, életmód, dohányzás, koleszterin.

Felhasznált irodalom: ZAMORA, D. (2001): The Makings of a Heart Attack Begin in Youth. In.: Medscape Health for Consumers.