Bizonyították a depresszió, a szorongások, különböző fóbiák, alkohol- vagy kábítószer függőség és antiszociális személyiségjegyek jelenlétét. Más kutatások azt mutatják, hogy a súlyos mentális zavaroktól szenvedőek közel 90%-a, mint például a skizofrénia, a dohányzók köréből kerülnek ki. A dohányosok kategóriára bontását célzó kutatások szerint az elszívott cigaretták száma szerint, a legkeményebben dohányzóak között volt a mentális problémák legmagasabb előfordulási gyakorisága.

Persze felmerül a kérdés, melyik a másik okozója? A dohányzás vagy a mentális zavar? A tudósok a Harvard Egyetemen 4.500 serdülőt és a felnőttet figyeltek meg a dohányzás hatásaira összpontosítva. A mentálisan egészséges serdülők, akik egy doboz cigarettát szívtak el naponta, a kutatás végén a bizonyítottan 16szorosan nagyobb kockázattal rendelkeztek a pánikrohamok, hétszer nagyobb a fóbia, és ötször a szorongás kialakulásának esélyére, mint a nem dohányzók és azok a dohányosok, akik kevesebb cigarettát szívtak el. Az ilyen bizonyíték több mint meggyőző, és a nikotin ártalom egyértelmű jelzése.

A tudósok úgy vélik, hogy a nikotin befolyásolja az agysejtek normális tevékenységét, mások a negatív hatásokat a vér kisebb oxigén telítettségének tulajdonítják a dohányosok szervezetében. Egyéb magyarázatot szolgáltat az az elmélet, amely szerint a nikotin a figyelem magasabb szintjét, magasabb pulzusszámot és a vérnyomást idéz elő, amely túlzott, aránytalan választ generál a környezeti ingerekre, így növelve a szervezet kimerülését. Értelmesen hangzik az a nézet, mely szerint a megnövekedett szén-monoxid kötésszám a vérben csökkenti az oxigén továbbítást, öntudatlanul oxigénhiány érzetet és légzési nehézség érzetét keltve. A pánik vagy szorongásos roham ezt követően lép fel . Az első ilyen élmény után az érintett tart attól, hogy ez ismétlődni fog, ami viselkedési formák megváltozását okozza, ami mentális zavarok előidézője lehet.

Bár a fenti következtetéseket még nem bizonyították véglegesen, jó lenne, ha minden dohányost gondolkodásra késztetnének. A betegség olyan, mint egy csúszda. Ha egyszer bekerültünk, nehéz onnan kijutni. Amikor megállíthatatlanul csúszunk lefelé, már késő megbánni és fogadkozni. A bukás pedig minden esetben fájdalmas, a legrosszabb esetben akár halálos is lehet.

FORRÁS: WOODS, M. (2002): If you’re crazy to smoke, can smoking make you crazy? In.: Porthsmouth Herald Sunday Health News, June 2